Tudjon meg többet cégünkről




Üzleti célok és elvárások

A közműcégek aktuális üzleti kihívása jól ismert az egész világon: jelentős mértékben csökken a tevékenység jövedelmezősége a társadalmi elvárások és az ennek megfelelő szabályozás hatására. Ahhoz, hogy az üzleti elvárásokat teljesíteni lehessen, a meglévő tartalékokat minden szinten fel kell tárni és hosszú távon, fenntarthatóan és kontrollált módon kell tudni használni azokat.
Két alapvető irány bontakozik ki ebben az értelemben az eszközmenedzsment területén: egyrészt a tervezés, másrészt a végrehajtás tartalékait kell megtalálni. Az előző magának a hálózatnak, a közműnek, az utóbbi pedig a hálózatot üzemeltető szervezet működésének a tartalékait célozza meg.
Az üzemeltetés és végrehajtás területének a kulcsszereplői a munkairányítási rendszerek, amelyek a végrehajtás tervezését, irányítását, kontrollját és elemzését egy rendszerbe integrálva, átfogóan kezelik.  Ez a mindenre kiterjedő szemlélet teszi alkalmassá a munkairányítási rendszert, hogy a munkák minden életciklusára vonatkozóan hatékonyan, megbízhatóan, a terepen dolgozók számára biztonságot nyújtva működjenek.
A munkairányítás területét érintő üzleti célokat és környezetet a hasznosulásuk szerint az alábbi ábrán is látható módon fogalmaztuk meg. Az egyes szintek egymásból is építkeznek, ami azt jelenti, hogy a magasabb szintű célok az alsóbb szintű célok teljesülése nélkül nem, vagy nehezen teljesíthetők.

Üzleti célok
1. ábra Üzleti célok

A munkairányítás és benne a szerelők támogatásának a céljai a következők:

  • a terepi munkavégzés biztonságának és hatékonyságának a biztosítása: olyan informatikai környezet biztosítása, amely a szerelőt a központba helyezve, őt minden lényeges információval ellátva, csak a legszükségesebb mértékig terhelve a számítástechnikával, a munkavégzéshez igazodva támogatja, miközben a tevékenység során keletkező, illetve e rögzítésre kerülő adatok pontossága garantálva van;
  • munkairányítás hatékonyságának a növelése: az erőforrások felhasználásának a javítása kontrollált és biztonságos módon, a munkák teljes életciklusának kezelésével, a folyamatok zárttá tételével, az eltérések feltárására szolgáló eszközökkel;
  • eszközmenedzsment hatásosságának a növelése: a tervezés hatékonyságának a javítása az elvégezett munkák és költségeik, illetve a pontosan rögzített (esemény, állapot, stb.) adatok alapján;
  • a szabályozó hatáság előírásainak való megfelelés: a tevékenység kontrolja, átláthatóságának növelése és az adatszolgáltatás auditálhatósága elősegíti a szabályszerű működést;
  • ügyfélszolgálat színvonalának az emelése: a fogyasztók tájékoztatása és közvetlen kiszolgálása terén a pontosság és naprakészség javítása.

Üzleti és informatikai alapelvek
Az üzleti célok, az üzleti és informatikai környezet helyzete és alakulása, illetve a munkairányítási rendszereknek hazai közművállalatok részére történő bevezetése és üzemeltetése során szerzett közel 15 éves tapasztalataink alapján olyan alapelveket határoztunk meg, amelyek lehetővé teszik a hatékony munkairányítás kialakítását és üzemeltetését. Ezek az alapelvek az üzleti célok felbontásában a következők:

Terepi munkavégzés biztonsága és hatékonysága

  • Minden szükséges információ a helyszínen.
    A terepi munkavégzés biztonsága és hatékonysága úgy biztosítható, ha minden releváns információ a szerelők rendelkezésére áll. Az információkat digitálisan, a terepi környezetnek megfelelő formában kell elérhetővé tenni, különböző médiák alkalmazásával (adatok, dokumentumok, fényképek, hang- és videó felvételek).
  • Szerelőközpontú kialakítás, papírmentes működés.
    A szerelők munkájának a támogatásánál alapelv, hogy az informatika ne akadályozza a munkavégzést: ehhez (forrásrendszertől függetlenített) egységesített, könnyen kezelhető felületek, egységesített működési mód, az adatrögzítést gépelés nélkül támogató megoldások (gombok, közvetlen adatrögzítés, stb.) szükségesek. Idetartozik, hogy olyan adatrögzítési technológiát kell alkalmazni, ami ki tudja váltani a papíralapú adatrögzítést, amivel egyrészt csökken az adatbevitel hibája, másrészt elkerülhető a második adatrögzítés.
  • Folyamatos üzletmenet, online / offline üzemmód.
    A hálózati munkairányítást és munkavégzést folyamatosan, 7*24 órában biztosítani kell. Ma még nem garantálható a mobil alkalmazások folytonos adatkapcsolata minden időpillanatban és minden helyen, ezért biztosítani kell az offline üzemmódú működést.

Munkairányítás hatékonysága

  • Minden hálózati munka együtt kezelése.
  • Az erőforrások, a szerelői kapacitások optimális felhasználásának feltétele, hogy minden tervezett (mérőhelyi, üzemeltetési, karbantartási, beruházási) és nem tervezett hálózati feladatot együtt kezeljünk és ütemezzünk. Ezeknek ki kell terjedniük minden olyan tevékenységre (pl. oktatás, anyagvételezés, stb.), amelyekkel a szerelők teljes munkaideje lefedhető.
  • Minden erőforrás együtt kezelése.
    A hálózati feladatok optimális elosztásához az erőforrásokat (szerelőket, eszközöket, anyagokat) is egységesen célszerű kezelni:
  • Egyrészt törekedni kell az azonos kompetenciával (tárgyi erőforrásokkal és képesítéssel, gyakorlattal) bíró szerelőcsoportok kialakítására, amelyek a hálózati feladatok minél szélesebb körét képesek elvégezni, biztosítva az erőforrások felhasználásának a rugalmasságát.
  • Másrészt célszerű minél nagyobb erőforrás-állomány létrehozása, mivel így relatív és abszolút értelemben is kevesebb tartalékot igényel a rendszer működtetése.
  • Harmadrészt célszerű minden belső (vállalati) és külső (vállalkozói) szerelői kapacitást együttesen kezelni egyrészt a nagyobb erőforrás-állomány létrehozása másrészt a közép- és hosszú távú kapacitástervezés hatékonysága érdekében.
  • Minden költség kezelése.
    A hálózati feladatok végrehajtása és lezárása a munkairányítási rendszerben egy zárt folyamat mentén történjen, amely során minden ráfordítás (szerelői munkaórák, gépjármű-futási kilométerek, felhasznált anyagok és eszközök) számba vehető és kontrollálható, biztosítva ezzel egyrészt a költséghatékony erőforrás-felhasználást, másrészt a teljes életciklus költség ismeretét az eszközmenedzsment tervezés számára.
  • Irányítási tevékenység valósidejű kontrollal.
    A hálózati munkákkal, szerelői munkavégzéssel kapcsolatos adatok és információk (időbélyegek – helyzeti (GPS) és idő-koordináták) valós idejű feldolgozása és elemzése lehetővé teszi a munkairányítási folyamat és a különböző szereplők (pl. koordinátorok, szerelők) tevékenységeinek operatív kontrollját, mérését. A feladat-ütemező rendszereknek szerves része ezért a valós idejű, kulcs teljesítmény-mutatókat (KPI-okat) megjelenítő irányító pult (ún. Dashboard), illetve az operatív adatbázisra épülő kimutatásrendszer.

Eszközmenedzsment hatásossága

  • Hálózati berendezések életciklusának követése.
    A különböző hálózati tevékenységek során olyan anyagok kerülhetnek a hálózatba beépítésre (illetve onnan kiszerelésre), amelyeket a hálózat-nyilvántartásban is át kell vezetni. Az anyagfelhasználás terepen történő ilyen jellegű rögzítésével támogatásra kerül mind az anyagfelhasználás követése, mind a hálózati eszközök, berendezések nyilvántartásának karbantartása és teljes életciklusának követése.
  • Életciklusköltség és tevékenységek követése.
    Az eszközmenedzsment lényeges kiinduló pontja az eszközök pénzügyi teljesítményének, illetve az elvégzett beavatkozásoknak a pontos ismerete. A feladatok végrehajtásából fakadó költségeket és magukat az elvégzett különböző típusú beavatkozásokat a munkairányítás rendszereiben rögzíteni kell.

Informatikai alapelvek

  • Modularitás, továbbfejleszthetőség.
    A munkairányítás rendszereit egy folyamatosan változó üzleti és vállalati környezetben kell üzemeltetni és a rendszerekkel folyamatosan változó felhasználói igényeket kell kiszolgálni. Ezért az informatikai támogatás megvalósítása során fontos szempont a modularitás és a továbbfejleszthetőség, amely lehetővé teszi a különböző funkcionalitású modulok fokozatos bevezetését, és különböző fejlesztési-bevezetési forgatókönyvek végig vitelét. A továbbfejleszthetőség érdekében olyan rendszerelemeket kell alkalmazni, amelyek az üzleti környezet változásaihoz való igazodást különböző szintű konfigurálással, paraméterezéssel biztosítja.
  • Rugalmas rendszer-architektúra kialakítása.
    A rendszerek közötti kapcsolatok terén a rugalmasságot az integrációs busz használatával célszerű megteremteni: ez költséghatékony és szabványos kapcsolatot teremt a különböző vállalati informatikai rendszerek között, biztosítva, hogy a különböző IT rendszerek változásával az érintett integrációs kapcsolatok egyszerűen, alacsony üzleti kockázat mellett aktualizálhatók.
  • Vállalatszintű egységes információmenedzsment.
    Az üzleti folyamatok hatékony működéséhez alapvető fontosságú az, hogy a szükséges információk megfelelő minőségben, folyamatosan, napra készen rendelkezésre álljanak. Az információmenedzsment gyakorlatának biztosítania kell, hogy az adatok egyértelműek, redundancia-menetesek legyenek, az előállítás, változáskezelés és felhasználás kontrolláltan, egységes eljárások szerint történjen.

Támogatás a működés életciklusa során

A legutóbbi WFMS támogatja a terepi munkák teljes életciklusát. A terepi munkák életciklus négy külön szakaszra osztható:

  • Munka- és kapacitástervezés
    A munka előtti 2–12 hónap időtávban. A tervezési fázisokban a munkavállalók a terepi munkáról készült analitikákat és a digitális tervezőeszközöket arra használhatják, hogy jobban megértsék a jövőbeli, erőforrásokkal és munkavégzéssel kapcsolatos követelményeket, pontos előrejelzéseket adjanak, forgatókönyveket dolgozzanak ki és kezeljék az erőforrásokat kínálati és keresleti oldalát.
  • Munka ütemezése
    A munka előtti 1 nap és 2 hónap közötti időtávban. Az automatikus erőforrás-allokációs modul dinamikusan kezeli a tényleges erőforrások áramlását és a feladatcsoportokat. Az Ütemező képes követni a kiemelt prioritású feladatokat, és elvégzi a szükséges beavatkozásokat.
  • Munkairányítás
    A munka elkezdésétől annak a teljesítéséig. A diszpécser követi a munka előrehaladását, miközben a terepi technikusok elfogadják és elvégzik a hozzájuk rendelt feladatokat.
  • Utólagos elemzés
    A munkák teljesítését és elszámolását követően a back-office erőforrások automatikusan eltárolják a munkákkal kapcsolatos adatokat, ideértve az eszközök fenntartásához szükséges anyagok, munka és idő részleteit. Az analitikák segítenek meghatározni a hibás működés alapvető okait, a kevésbé hatékony elemeket, ahol a vállalat legjobb gyakorlatai továbbfejleszthetők, valamint támogatják a normarendszer kialakítását.